Legalább 14 uniós ország közös nyilatkozatban bírálja a magyar kormányt a jogállamiság helyzete, az alapjogok korlátozása és a Pride betiltása miatt.
Legalább 14 uniós tagállam közös nyilatkozatban fogalmaz meg éles bírálatot Magyarországgal szemben, amelyet a keddi Általános Ügyek Tanácsának ülésén kívánnak átadni az Orbán-kormánynak – értesült a Népszava. A dokumentum az alkotmánymódosítás, az alapjogok korlátozása és „a Pride betiltása” miatt fejezi ki aggodalmukat.
Emellett napirenden szerepel ismét a 7. cikk szerinti eljárás, amely 2018 óta nem hozott áttörést a Magyarországgal szembeni „kritikus tömb” számára. A lap szerint bár jelenleg 19 tagállam támogatná a továbblépést, a szükséges 22 ország hiányzik. Sajtóhírek szerint több hezitáló tagállam – például Románia, Bulgária és Görögország – saját jogállamisági problémái miatt nem akar precedenst teremteni.
Ezt is ajánljuk a témában
Miközben az Európai Bizottság átláthatósággal szeretné megvédeni az uniót a külföldi beavatkozásoktól, addig a magyar átláthatósági törvénytervezete már koránt sem tetszik nekik annyira. Fel is szólították a kormányt, hogy vonja vissza, különben megteszik a szükséges lépéseket.
A bíráló országokat különösen aggasztja az új „átláthatósági törvénytervezet”, amely szerintük a civilek és a független sajtó ellehetetlenítését szolgálná a Szuverenitásvédelmi Hivatal révén. A javaslatot május 13-án Halász János fideszes képviselő nyújtotta be a külföldről támogatott szervezetek és médiumok szigorú büntetését irányozza elő.
Két külön levélben összesen 86 EP-képviselő kérte az uniós források befagyasztását, valamint kötelezettségszegési eljárás megindítását, ha a törvényt elfogadják. Az Európai Bizottság eddig csak visszafogott kritikákat fogalmazott meg.
Ismert: a Magyarország elleni bírálatok jelentős része alapvetően politikai motivációval jelenik meg. A jogállamisági eljárást sokan az uniós intézmények részéről alkalmazott politikai „bunkósbotként” értékelik, amellyel a nemzeti kormányok szuverenitását próbálják korlátozni, különösen akkor, ha azok nem igazodnak a brüsszeli fősodorhoz.
Nyitókép: FREDERICK FLORIN / AFP
***
Ezt is ajánljuk a témában
Komolyan vesszük a határsértés gyanúját – hangsúlyozta Antti Hakkanen finn védelmi miniszter.
Kelemen Hunor pozitívan nyilatkozott a leendő elnökről: olyan embernek írta le, aki véghez viszi, amit eltervezett, és akivel lehet együtt dolgozni, még ha másképp látnak is dolgokat. Veczán Zoltán írása.
A bukás nem borítékolható, de az biztos, hogy rendkívül nehéz dolga lesz a megújulás ígéretével elnöki széket nyerő Nicușor Dannak.
Erdélyt és Partiumot ennyire magától értetődően „román földnek” azok a román szélsőjobboldaliak nevezik, akik szerint Székelyföld nem létezik.
„Magyar Péterék Erdélyben valóban kívülállók” – mondta a nagyváradi Szent László Kulturális Műhely elnöke.
Deák Dániel elemző szerint gyorsan lehullott a nemzeti álarc Magyar Péterről.
Lakóházak égtek, civilek sérültek meg.
Feltehetően ezt szerette volna megakadályozni a baloldali polgármester.
Szakértők és ukrán források szerint tömeges mozgósítás zajlik Oroszországban.
